Lóbetegségek
Bénulásos izomfesték-vizelés
A jó erőben lévő, nehéz munkát végző lovak betegsége. A betegség 2-3 pihenőnap után, az első befogáskor áll elő, mert a napokig pihenő izomzat vérerei jelentősen összehúzódnak, és a hirtelen munka oxigénigényét nem tudják ellátni.
Az izmokban nagy mennyiségű glikogén folytán sok tejsav képződik, amely sem elégni, sem visszaalakulni nem tud és nem is szállítja el a szervezet. A felhalmozott sok tejsav hiányos oxigénellátás és hiányos vérellátás következtében az izomrostok merev összehúzódását okozza.
Hamarabb bekövetkezik a betegség, ha szénhidrátgazdag takarmányozást folytatunk (abraktakarmány, cukorrépa, melasz stb.). A merevedés a hátulsó lábakon és a faron kezdődik. A ló kötötten jár, beteg testrészei izzadnak. Nehezen lép, botladozik, majd elesik. A beteg ló vizelete barnásvörös.
A mozgászavar észlelésekor meg kell állni és az izmokat ledörzsölni. A lovat ha lefekszik, hagyjuk nyugodtan fekve. Egy-két óra múlva meg lehet kísérelni a felállítást. Az első napon belül, ha 15-20 percre többször fel tudjuk állítani, rendszerint magától gyógyul.
Megelőzésképpen pihenőnapokon is jártassuk a lovat, csökkentett abrak etetése mellett. Erősebb munka előtt kissé jártassuk, majd a kevés munka végzése után adjunk pihenőt, hogy a vérerek az igénybevételnek megfelelően kitágulhassanak.
Bélelzáródás
Bélelzáródás leggyakrabban háromféle okra vezethető vissza. Előállhat foszforban gazdag takarmányozásnál, például korpa etetése után - amikor bélkövek képződnek - a belekben kialakuló szőrlabda vagy pedig takarmányrögök összecsomósodása esetén.
Bélsárpangáshoz hasonlók a tünetek, de általában hirtelen jelentkeznek. Hashajtókkal, beöntéssel az esetek jelentős részében eltávolíthatók az elzáródást okozó anyagok. Ha ez nem sikerül, hasműtétet kell végezni.
Csalánkiütés
A bőr, a bőr alatti kötőszövet savós gyulladása. Sokféle okra vezethető vissza. Okozhatja takarmányozási hiba, méhek, darazsak szúrása, felszívódó bomlástermékek hatása. Egyes egyedek hajlamosak rá, mások egyáltalában nem kapják meg.
A kiütés pörkösödik, s gyógyulva a szőrrel együtt leválik. Ha bomlástermék-felszívódás hatására lép fel, úgy állatorvosi szénnel lehet gyógyítani.
Ha takarmányozási hiba okozza, a takarmányok változtatása segíthet. Az allergiás okúakat kalciuminjekcióval stb. állatorvos gyógyíthatja.
Csikók fertőző eredetű hasmenése
Csikók fertőző eredetű hasmenését a kóli-, ritkábban a paratífusz-baktérium okozza. A fertőzött csikó már születésétől bágyadt, kedvetlen, ürüléke szürkésfehér, majd vörösesszürke, később véres (ezért "vöröshasmenés" népies névvel is jelölik). A csikó lázas és kólikás tüneteket mutat. Rövid lefolyású betegség, amely gyakorta kimúlással végződik.
Állatorvosi antibiotikumos kezelés és a kiszáradás ellen infúziós terápia esetleg megmentheti a csikót. Megszívlelendő tapasztalat, hogy ugyanabban a gazdaságban a ménesi csikók megbetegedtek, amikor a dolgozó kancák csikai egészségesek maradtak.
Csikók patájának ápolása, gondozása
Az elhanyagolt pata hordozófelülete szabálytalanul kopik és töredezik. A következmény: még a szabályos arányú és állású pata is szabálytalanná válik, a hibás patákon pedig fokozódik a baj. Végezetül a csüdizület megterhelése is egyenlőtlen tesz és az egész lábvég deformálódik. E bajt könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Mind a szerzett, mind az örökölt végtaghibákat fokozatosan lehet megszüntetni, javítani. A deformált patán az ellenkező irányú nyújtás, terhelés következtében lesántulhat a csikó, a ló.
Mielőtt a pata alakításához nyúlnánk, teljesen egyenes talajra állítsuk a csikót és itt állapítsuk meg a bajt és a javítás módját.
A bakpata alakulását szopós csikón eredményesen lehet javítani. Ez az egyetlen eset, amikor szopós korban a csikó patáját patkolni szabad éspedig félhold alakú patkóval. Így védjük a hegyfal szaruját a túlkopástól, a sarokfalat pedig erősebb kopásnak tesszük ki, ezáltal fokozatosan javul a lábvég szögelése is.
A mankós állás újszülöttön javítható lábvégforma. Ha életének első három hete után magától nem javul, s megterheléskor a csikó a pata hegyfalára lép, sőt esetleg a visszacsukló csüd elülső felületére támaszkodik, akkor ujjnyújtó készüléket vagy csüd- és pataizület-kifeszítő merev, rögzítő kötést alkalmazunk. Némely tenyészmén csaknem minden csikója ilyen lábállással jön a világra, ez általában gyorsan javul és eltűnik.
Ekcéma
A leggyakoribb a csüdekcéma. A nedves alom, a tisztítás elhanyagolása, avagy az igen gyakori mosás, a szappanos mosás hajlamosít rá. A kezdetben viszkető, később repedező bőrfelületen nedvező bőrvastagodás alakul ki. A csüdekcéma kezeléséhez száraz alomra állítjuk a lovat, piszoktól, sártól megszabadítjuk. Azonban nem elegendő a helyi kezelés, meg kell szüntetni a belső okokat is. A csüdhajlatban levő szőröket 2-3 cm-es tarlót hagyva nyírjuk le. A kezelést bízzuk állatorvosra.
A sörény és faroktő hasonló okokból ekcémásodhat. Pikkelyesedéssel, pörkösödéssel jár. Rendszeres ápolással megelőzhető.
Az elváltozott felület Azulenol, Lidocain, Phenilbutazon kenőcsökkel vagy azok keverékével kezelve gyorsan javul.
Entropium
Előfordul, hogy az újszülött egyik vagy mindkét szemhéja még a méhben visszafordul. Késedelem nélkül ki kell fordítani, mert a csikó megvakulhat. Lehetséges, hogy a visszafordítást többször, illetve folyamatosan is el kell végezni, ne hanyagoljuk el.
(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)
Lázmérés Lovaknál a végbélbe vezetett hőmérővel vizsgáljuk (a hőmérő végére spárgát kötünk!). Normálértéke nyugalomban lévő felnőtt lónál: 37,5-38,5 C fok. A testhőmérséklet megemelkedhet melegben, munka alatt/után, ha valamilyen okból nyugtalan az állat, illetve számos betegségben (láz). Hörgősség A köhögés sípoló, hörgő. A betegség a gége részleges eltömődése, ami miatt a gégefedő mozgása nem megfelelő, így a légzés nehézkessé válik. A gége eltömődését a hangszalagokat beidegző ideg bénulása okozza. Ha a ló nembír dolgozni, állatorvos műtéti úton tud csak segíteni! Kehesség A kehesség krónikus tüdőbetegség, amelynek során a kötőszöveti állomány megnövekszik a tüdőben és emiatt a ló gyorsan kifullad, köhög. A köhögés tompa, mély és dupla annyit vesz az állat. A kehesség oka lehet egy kezeletlen vírusfertőzés, vagy ha a ló folyamatosan poros levegőt lélegzik be. Sok friss levegő és megfelelő takarmányozás javít a ló állapotán és egy idő után könnyű munkát is tud végezni, de mindenképpen konzultáljunk egy állatorvossal! Kólika Legfontosabb, hogy vegyük észre! Abból, hogy kedvetlen, nem eszik, esetleg nyugtalanul sétál. A hasfalon át jól hallhatóak a bélhangok. Normális esetben állandó zörejek és kb. 8 másodpercenként egy hangos morajlás hallható. Bélsárpangás esetén ezek a hangok elhalkulnak esetleg meg is szűnnek. Legelső feladat a fájdalomcsillapítás mely 20 ml (500 kg-ra) ALGOPYRIN vagy NO-SPA intravénás (továbbiakban iv.) beadásával kezdődik. A lovat ki kell vinni sétálni, de nem futtatni! Az injekció kb. 10 perc alatt jelentősen csökkenti a görcsöket. Sokszor csak egy kis megrekedt bélgáz okozza az egyébként erős fájdalmakat, mely a séta során megélénkülő bélmozgással el is távozik. Ilyenkor nincs szükség további gyógykezelésre. Gyakori a vizelési probléma miatti görcs kialakulása. Ez észrevehető abból, hogy a ló beáll olyan pozitúrába, ahogy pisilni szokott, de nem sikerül neki. 2-4 ml FURISEMID injekció iv. 10 perc alatt csodákat tehet. Takarmánymérgezés Patairha gyulladás Ennek veszélyessége a ló sajátos lábszerkezetéből ered. A külső kemény szarutok és a belül elhelyezkedő patacsont között csak az ún. szarulemezek tartják a kapcsolatot. A pata bármely gyulladása esetén a szarulemezek között savókilépés indul meg ezzel megszakítva a kapcsolatot a csont és a szarutok között, és a ló súlya következtében a patacsont megsüllyed és előrebillen (rotálódik). Ha a savókilépés az egész patára kiterjed, akkor a szarutok egyszerűen leesik a csontról. Általában a ló ezt már nem éri meg, mert a szenvedéstől legyengül és a szövődmények (felfekvés, tüdőgyulladás) miatt elpusztul. Az első 2-3 napban elkezdett megfelelő és radikális kezeléssel megmenthető a ló élete, de nagyon valószínű a rokkant pata kialakulása. Kezelni csak kórházban lehet, melynek ára 100.000 Ft-nál kezdődik. E betegség kialakulhat szeptikus (mikor egy sérülés elfertőződik, vagy ellés utáni méhlepény bennmaradása esetén) és traumás módon. Ez utóbbiról azért fontos tudni, mert pl. patkóhoz szoktatott ló patkó nélküli járatása kemény talajon is kiválthatja. Ugyanígy kialakulhat egy kemény sziklára vagy kőre. Általában előbb első patákon alakul ki. A pata meleg (és ezt mindig reggel, kimenetel előtt kell nézni, mikor kifejezetten hideg a ló lába) és a csüdartéria erőteljesen lüktet. A ló nem szívesen mozog, és maga alá húzza hátsó lábait, hogy kímélje az elsőket. Már ilyenkor a legrosszabbra kell gondolni. Jellemző tünet a pártaszél megdagadása, de ez már túl későn alakul ki, ahhoz hogy hatékonyan kezeljék a betegséget. A lovat mozgatni vagy a patkót levenni nem szabad! Segíti a gyógyulást a pata speciális gipszelése, de ezzel még sokan nem foglalkoznak, vidéki körállatorvosok meg szinte nem is hallottak róla. A tünetek jelentkezésekor rögtön kórházba kell vinni az állatot. Myoglobinuria Még egy jellemző betegsége a lónak a myoglobinuria vagyis a bénulásos izomfesték vizelés. A köznyelvben azért hívják ünnepi betegségnek, mert az ünnepek miatti 2-3 napos lópihenők után szokott jelentkezni. Erőteljes, rendszeres munkát végző (sportló, versenyló) és jól táplált lovon szokott előjönni. Az oka az, hogy a munka során az izomban, nagy mennyiségben jelenlevő glikogén a pihenő napok utáni első mozgáskor, hirtelen alakul át tejsavvá. Ez egy erős izomfájdalmat és lemerevedést okoz és a későbbiek során izomsorvadáshoz vezet. A vizelet a kiválasztódó izomfesték miatt vöröses színűvé válik. Sokszor csak 20-30 perc elteltével jelentkezik, de olyan erősen, hogy a ló mozgásképtelen is lehet. Ilyenkor nem szabad mozgatni, ha pedig nem otthon van, akkor 1-1 1/2 órai pihenő után, mikor kicsit oldódik a görcs és merevség, lassan haza kell vezetni. Izomlazítókkal (MIDETON inj.) és gyulladáscsökkentővel (DEPERSOLON inj.) kezelhető állatorvos segítségével. A megelőzés a fontos. Az erőteljes munkát végző lovat alaposan le kell sétálni, hogy ezek az anyagok nagy része lebomoljon. A karámban tartott lovaknál ritkábban alakul ki, mert egész nap (munka előtt és után) sétál. Sokan nem tudják, hogy azoknál a lovaknál, melyek huzamosabb ideg (8-10 nap) nem mozognak (sántaság, betegség) azért nem alakul ki, mert ennyi idő alatt magától lebomlanak a betegséget kiváltó anyagok. Az alultáplált ló esetében pedig nincs minek felszaporodni. De természetesen nem ez a követendő útja a prevenciónak. Nyírrothadás Patarepedés Jó, ha egy patareszelő és egy patafaragó kés mindig van kéznél, mert ezzel kisebb alakításokat mi is elvégezhetünk. (Természetesen előtte alaposan tanulmányozni kell ennek a módját) Ha szakemberre bízzunk ezt a feladatot, akkor 6-8 hetente feltétlenül meg kell körmölni ill., patkolni a patát. Pulzusszám Az érverések percenkénti száma. Az állkapocs szárának belső felszínére szorított ujjal vizsgálhatjuk. Az itt futó verőeret kissé leszorítva számoljuk egy percig a lökések számát. Egészséges állatban megegyezik a szívverések számával. Normálértéke nyugalomban lévő felnőtt lónál: 30-40/perc. A pulzusszám megemelkedhet, ha a ló nyugtalan, ideges, munka alatt/után, fájdalom vagy betegség esetén. Légzésszám A légvételek percenkénti száma. Legegyszerűbben úgy vizsgálhatjuk, ha a ló mellé vagy kissé mögé állva figyeljük a mellkas/has emelkedését és süllyedését. Egy belégzés-kilégzés számít egy légvételnek. Alternatív módszer lehet, ha az orrtrombiták mozgását figyeljük, vagy kezünket az orrnyílás elé téve érezzük a kilélegzett levegő áramlását. Normálértéke nyugalomban lévő felnőtt lónál: 8-16/perc. A légzésszám megemelkedhet meleg, párás időben, munka alatt/után, fájdalom, láz esetén vagy más betegségek során. Nyálkahártyák Jól vizsgálható nyálkahártya borítja a szemhéjakat és az orrszárnyakat belülről, illetve a ló ínyét és szájüregét. A nyálkahártyák színe jól jellemzi a vérkeringést. A jó keringésű, egészséges nyálkahártya nedvesen fénylik és halvány rózsavörös színű. Ha a nyálkahártya fénytelenné, sápadttá, vörössé, szürkés, sárgás vagy kékes-lilás színűvé válik, az súlyos betegséget jelez. Ugyancsak a nyálkahártyákon vizsgálható az ún. kapilláris újratelődési idő. Ez azt mutatja, hogy az összenyomott kapillárisok mennyi idő alatt telnek meg újra vérrel. Emeljük meg a ló felső ajkát, majd ujjunkkal nyomjuk meg erősen az ínyét. A nyomás helyén a nyálkahártya elfehéredik. Normál keringés esetén 1 (maximum 2) másodpercen belül a nyálkahártya visszanyeri eredeti színét. Ha az újratelődés több, mint 2 másodpercig tart, az súlyos keringési elégtelenségre, sokkra utal. Dehidráció Ha a ló szervezete nem jut elegendő vízhez (nem kap vagy nem iszik eleget), vagy túl sok folyadékot veszít (pl. megterhelés miatt), illetve egyes emésztőszervi betegségek esetén a folyadék a hasüregben, belekben pang, az állat dehidrálttá válik, "kiszárad". Ezt a következőképpen ellenőrizhetjük: csípjük két ujjunk közé a bőrt a ló nyakán, tekerjük meg, majd engedjük el. Egészséges állatnál azonnal kisimul a bőr. Ha csak lassan, több másodperc alatt simul el, akkor a ló dehidrált. Bélhangok Normál esetben mindig hallhatunk gurgulázó bélhangokat, ha fülünket horpasz tájékon a ló hasára szorítjuk, vagy fonendoszkóppal itt hallgatózunk. A bélhangok hiánya vagy túl erős volta kólikás megbetegedésre utalhat. Vészjelek, melyeknek észlelése esetén azonnal forduljunk állatorvoshoz Vészjelek, melyeknek észlelése esetén az állatorvost szükséges értesíteni, de közvetlen életveszélyt nem jelentenek Sántaság A sántaság a leggyakoribb egészségügyi probléma. Okozhatja egy apró, beékelődött kő, de lehet kóros eredetű is. Az ín és az ínhüvely sérülései is gyakoriak. A csüdizület daganatait megerőltetés okozza. Légzőszervi megbetegedések A lovakat főleg istállóban tartó országokban egyre gyakoribbak a lovak allergiás megbetegedései, melyeket szinte mindig az istálló nem megfelelő szellőzése okoz. Számos más betegséget is okozhat, mint például az idült légsejtes tüdőtágulatot, vagy más néven a kehességet. Bőrbetegségek A legtöbb bőrbetegség fertőző, ezért kezelésekor mindig tartsuk be a higiéniai előírásokat. Tetvesség tavasszal, legelőn tartott lovaknál fordul elő a leggyakrabban. Az allergiás eredetű ekcéma a csüdtájékon, a sörényélen és a faroktőn gyakori. A tarlósömör gombás fertőzés eredménye, emberre is átterjedhet. A háton a bagócslégy bőr alatt élő lárvái okozhatnak göbecseket. A bőrallergia takarmányozási, tartási okokra vezethető vissza. Más bőrbetegségek például a csalánkiütés, a szőrtüszőgyulladás és a rühesség.
A nyírrothadás mindig a középső nyírbarázdából indul ki ellentétben a patarákkal, (ami a nyír és a talp szarujának egy jóindulatú túlburjánzása) ami a szélsőből. Ez utóbbi csak nagyon nehezen és elég radikális módszerekkel kezelhető és hajlamos a kiújulásra. A nyírrothadás könnyen felismerhető kellemetlen és jellegzetes szagáról és a fekete kenőcsös váladékról melyeket a rothasztó baktériumok termelnek, mikor feloldják a nyír szaruját.
A savós patairha-gyulladás póniknál, és általában a hízékony lovaknál fordul elő. Leginkább a túltáplálás következménye, de okozhatja a vér rendellenes összetétele is. Ha gyanítjuk, hogy lovunk patairha-gyulladásban szenved, azonnal hívjunk állatorvost. A patahenger-gyulladás a nyírcsontot érinti, oka a túlzott megterhelés vagy ütődés. Krónikus sántaságot is okozhat.
Az influenza erősen fertőző betegség, amely maradandó tüdőkárosodásokat okozhat. Gyógyulása hónapokig eltarthat. A mirigykór erősen fertőző, maradandó tüdő-és szívkárosodást okozó, diftériához hasonló betegség.
A gégebénulást a légcső beidegzésének zavara okozza. A kialakuló bénulás akadályozza a levegő tüdőbe áramlását, belélegzéskor a tüdő sípoló hangot ad. A lovaknál is gyakoriak a melléküreg-gyulladások, a köhögés és a megfázás.